A Pálinka Nemzeti Tanács az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló VM rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az idén új alapokra helyezve rendezi meg az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt.
A Pálinka Nemzeti Tanács az ágazat országos szakmai egyeztető fóruma, közreműködik a pálinkatörvény végrehajtásában, szakmai véleményt ad és javaslatokat tesz a Kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben. A pálinka nemzeti kincs, ezért a PNT segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A verseny fővédnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint:

“A pálinka népszerűsége és ismertsége évről évre folyamatosan nő, a magyar gasztronómia egyik büszkesége, Hungarikum. Ezért különösen nagy felelősség a szakma mérvadó eseményének, az Országos Pálinkaversenynek a megszervezése. A versenyen az egészen kicsi, de minőségorientált főzdéktől az ismert pálinkaházakig bárki megméretheti pálinkáját, a győztesek büszkén viselhetik az elnyert címeket”.

Béli Géza, a 2014-es verseny igazgatója elmondta:

“A 2014. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szabályzatát a pálinkaversennyel kapcsolatos országos fórumon elhangzottak szerint, a széleskörű szakmai követelmények messzemenő figyelembe vételével a PNT fogadja el és a rendeletnek megfelelően teszi közzé.”

A verseny lebonyolításával összefüggésben egységesek az elvárások, így a legfőbb igény, hogy a megmérettetés hiteles legyen, a megszerzett minősítések a valóságot tükrözzék, végső soron a pálinkák kapják meg azokat az elismeréseket, amelyeket megérdemelnek.

Ennek érdekében a versenyt megelőző tréningeken kiválasztásra kerülnek azok a pálinkabírálók, akik a tudásuk, hozzáértésük, és a pálinkabírálathoz szükséges különlegesen kifejlett érzékszerveik alapján jogot szereznek arra, hogy a világ egyetlen, kizárólag a pálinkák számára kiírt versenyén minősítsék a nemzeti italunkat.

További elvárás, hogy a verseny eredményhirdetése a pálinkához méltó körülmények között, a terméket népszerűsítő gála keretében történjen meg, amely szintén teljesítésre kerül.

Természetesen egy termék esetében minden elért eredmény akkor ér valamit, amennyiben annak kézzelfogható gazdasági haszna is van. Törekvéseink szerint a kimagasló minőséget elért pálinkák és azok előállítói az eredményhirdetést követően folyamatosan támogatva lesznek különböző marketingeszközökkel.”

A versenyre történő nevezés határideje 2014. április 25., amely egyidejűleg a minták beérkezésének határideje is.

A verseny eredményhirdetése 2014. június 19-én a pálinka Európai Uniós eredetvédettsége kihirdetésének évfordulóján lesz.

forrás: OTS

Az Agrana Cukor Kft. és a Magyar Cukor Zrt. vezetői valamint a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének képviselői 2014. január 24-én tárgyalást folytattak a 2013/2014 (2013. évi cukorrépa termelés) és a 2014/2015 (2014. évi cukorrépa termelés) cukorévek termelésének feltételeiről.

A CTOSZ mind a két év vonatkozásában nem fogadta el a cukorgyártó ajánlatát.
A 2013. évi termékértékesítési szerződést a két szerződő fél 37 EUR/tonna (EU szabvány szerinti kvóta cukorrépára) garantált áron kötötte meg, azzal a kitétellel, hogy a cukorár függvényében ezt a cukorgyártó 2014. év február hónapjában, kiegészíti.
A tárgyaláson a cukorgyártó képviselői kijelentették, hogy semmiféle kiegészítést nem áll módjukban teljesíteni.

A 2014. évi kvóta cukorrépa árára 30,09 EUR/tonna garantált árat ajánlottak meg.
A CTOSZ képviselői kérték, hogy állapodjunk meg az EU rendeletben foglaltaknak megfelelően abban, hogy a 404 EUR/tonna cukor referencia ár és tényleges értékesített cukor átlagár különbözetén milyen arányban osztozik a két szerződő fél.

A cukorgyártó a konkrét megállapodás helyett azt ajánlotta, hogy ez év őszére egy képletet fog számunkra ajánlani a cukorár különbözet megosztására. Ez, figyelembe véve az EU rendeletet, valamint a 2013. évi termeléshez beígért kiegészítés elmaradását is, a termelők számára elfogadhatatlan.

Továbbá elfogadhatatlan a termelők számára, hogy a tulajdonukat képező répaszelet megváltására (ebben az esetben a szelet a cukorgyárban marad, és biogázt állít elő belőle a cukorgyártó) 1,0 EUR/kvóta répatonna (szeletre vetítve mintegy 4,8 EUR/tonna) vételárat ajánl, ugyanakkor, ha a termelő nem adja el a cukorrépa szeletet a cukorgyártónak, akkor 25 EUR/tonna áron juthat a tulajdonához.

forrás: OTS

A téli hideg sem veheti el a pihenni vágyók kedvét egy kis kikapcsolódástól, akik szívesen kötik össze a kellemeset a hasznossal.Az átlagos magyar turista ezekben a hónapokban előszeretettel választ belföldi úti célt, és – a síszezon dacára – jellemzően gyógyfürdőt vagy wellness szállodát keres fel. A www.BelfoldiPihenes.hu felméréséből az is kiderül, hogy az idei tél egyik legnépszerűbb célpontja Gyula, és átlagosan 3-4 napot töltenek el a vendégek.

A belföldi szálláshelyek nagy előnye, hogy szinte mindenhol fizethetünk Szép kártyával, melyet egyre többen használnak.

forrás: OTS

Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:

• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.

Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.

Szobrot állítottak Antall Józsefnek a felvidéki Kolozsnémán február 16-án – közölte a volt miniszterelnökről elnevezett alapítvány szombaton az MTI-vel. Elképzeléseik szerint minden nagyobb határon túli területen szobor őrizné a néhai kormányfő emlékét.

Azt írták, a szoborállításról az Antall József Alapítvány és a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség komáromi szervezete állapodott meg.
A megállapodást Makay Zsolt, az alapítvány kurátora, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke és Petheő Attila, a Csemadok komáromi választmányának elnöke, az MKP (Magyar Közösség Pártja) Komárom járási elnöke írta alá.
A közlemény szerint az alapítvány Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezését, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek.
Felidézték: Antall József a rendszerváltást követően először merte felvetni azt a gondolatot, hogy éljenek bárhol a világban magyarok, az összetartozás érzését fenn kell tartani. Emlékeztettek arra is, hogy a kormányfő úgy fogalmazott: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Antall József gondolatának “forradalmi hatása volt, amely ma is visszhangzik a határon túl élők lelkében” – írták.
Emlékeztettek arra, hogy az alapítvány 2013. december 22-én Székelyhídon avatta fel Antall József első erdélyi szobrát, amelyet február 16-án követ a kolozsnémai ünnepség.

Hivatalosan megkezdődött szombaton az országgyűlési képviselő-választási kampány. Az új választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik, és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.
A hivatalos kampány kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már szinte gyakorlatilag folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül, már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját.
Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.
Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A KRESZ 2012-es módosítása óta nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen többi között a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, hidakon, felüljárókon, de a járdán, a gyalogúton, valamint a kerékpárúton viszont elhelyezhető. Nem lehet reklámtábla a közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy az a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, vagy kerékpárúton helyezkedik el.
Nem lehet reklámtábla a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett, de a törvény nevesíti a kivételeket, például a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett nagy felületű reklámtáblákat.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt ma, február 15-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 24-ig jelezték ezen szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is. Az ÁSZ ennek a betartását ellenőrzi a képviselői helyhez jutott pártok és jelöltek esetében.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem.
A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett – több más tilalom mellett – bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni. (MTI)